From *szomor + -ú (present participle suffix), from the same root as szomjas, from Proto-Finno-Ugric *śoma-.[1][2][3]
szomorú (comparative szomorúbb, superlative legszomorúbb)
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szomorú | szomorúak |
accusative | szomorút | szomorúakat |
dative | szomorúnak | szomorúaknak |
instrumental | szomorúval | szomorúakkal |
causal-final | szomorúért | szomorúakért |
translative | szomorúvá | szomorúakká |
terminative | szomorúig | szomorúakig |
essive-formal | szomorúként | szomorúakként |
essive-modal | — | — |
inessive | szomorúban | szomorúakban |
superessive | szomorún | szomorúakon |
adessive | szomorúnál | szomorúaknál |
illative | szomorúba | szomorúakba |
sublative | szomorúra | szomorúakra |
allative | szomorúhoz | szomorúakhoz |
elative | szomorúból | szomorúakból |
delative | szomorúról | szomorúakról |
ablative | szomorútól | szomorúaktól |
non-attributive possessive - singular |
szomorúé | szomorúaké |
non-attributive possessive - plural |
szomorúéi | szomorúakéi |
(Compound words):