Hello, you have come here looking for the meaning of the word tus. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word tus, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say tus in singular and plural. Everything you need to know about the word tus you have here. The definition of the word tus will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition oftus, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
És mikor vége lett a jókivánságnak, / A muzsikusok rá hangos tust huzának, / A sok összeveszett hang forgott a légben, / Mint a por a forgószélnek örvényében.
1869, Mór Jókai, A kőszívű ember fiai, part 1, chapter 1:
A háttérbe állított egyiptomi zenekar vezetőjének nyirettyűje a levegőbe volt emelve, hogy amint a tósztnak vége szakad, friss lelkesüléssel rándítsa rá a pohárzaj-elnémító tust, […]
De még fényesebb volt a pékek parádéja […] Császári lovasság kísérte őket elöl-hátul, közben céhzászlókat emelve, s a hírhedett pékbillikomot ürítgetve, járultak a daliás péklegények nagy muzsikaszóval, s minden pékbolt előtt riadó tust húzattak, égre emelt kardokkal esküdve, hogy míg a nap az égen jár, nem lesz a világon párja a bécsi császárzsemlyének és perecnek!
^ Pusztai, Ferenc (ed.). Magyar értelmező kéziszótár (’A Concise Explanatory Dictionary of Hungarian’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003. 2nd, expanded and revised edition. →ISBN
Further reading
(India ink):tus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
(flourish in music):tus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
(shower):tus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
(rifle butt):tus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
(touch in fencing):tus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Liljegren, Henrik, Haider, Naseem (2011) Palula Vocabulary (FLI Language and Culture Series; 7), Islamabad, Pakistan: Forum for Language Initiatives, →ISBN
Turner, Ralph Lilley (1969–1985) “tus”, in A Comparative Dictionary of the Indo-Aryan Languages, London: Oxford University Press
From Proto-Hmong*dɛŋᴮ(“classifier for horses”), probably borrowed from Chinese頭／头(“head; classifier for animals, cylindrical stub-like objects, etc.”).
Heimbach, Ernest E. (1979) White Hmong — English Dictionary, SEAP Publications, →ISBN.
^ Ratliff, Martha (2010) Hmong-Mien language history (Studies in Language Change; 8), Camberra, Australia: Pacific Linguistics, →ISBN, pages 231-2; 283.