tus

tus

1. (international standards) ISO 639-3 language code for Tuscarora.

• Wiktionary’s coverage of Tuscarora terms

• tut — Gheg

From Proto-Albanian *tutja, cognate to Old Norse þeya (“to melt”), Old High German douwen (“id”), with 'being silent' as an intermediary stage of semantic development.^[1] Alternatively related to tund.^[2]

tus (aorist tuta, participle tutë)

1. to frighten

• ftoh
• tund

• tos

From Latin tussis, tussem.

tus f (plural tus)

1. cough (expulsion of air from the lungs)

• tusir

tus

1. inflection of tossir:
   1. third-person singular present indicative
   2. second-person singular imperative

From Proto-Brythonic *tʉd, from Proto-Celtic *toutā, from Proto-Indo-European *tewtéh₂.

• (Revived Middle Cornish) IPA^(key):
• (Revived Late Cornish) IPA^(key):

tus m

1. (collective) men
2. (collective) people, persons

• den

• tusch

Attested since 1974, of obscure origin, but probably related to German tuschen (“to paint with watercolors”).

tus c (singular definite tussen, plural indefinite tusser)

1. felt-tip pen

• IPA^(key): /ˈtus/
• Rhymes: -us
• Syllabification: tus

tus f pl

1. (Lagarteiru) Apocopic form of túas (“your”)

• Used in Lagarteiru before a feminine plural noun as part of a noun phrase.

• Valeš, Miroslav (2021) Diccionariu de A Fala: lagarteiru, mañegu, valverdeñu (web)‎, 2nd edition, Minde, Portugal: CIDLeS, published 2022, →ISBN

• IPA^(key): /ty/

• Audio:

  (file)

• Audio:

  (file)

• Homophones: tu, tue, tues, tuent, tut, tût
• Rhymes: -y

tus

1. first/second-person singular past historic of taire

tus m pl

1. masculine plural of tu

• sut, sût

• IPA^(key):
• Hyphenation: tus
• Rhymes: -uʃ

From German Tusche (“Indian ink”), from tuschen, from French toucher.^[1] First attested in 1782.^[1]

tus (plural tusok)

1. Indian ink (black ink made from lampblack)

• tuskihúzó
• tusrajz

From German Tusch, possibly from tuschen.^[1] First attested in 1784.^[1]

tus (plural tusok)

1. (music) flourish (ceremonious passage)
   • 1848, Sándor Petőfi, Lehel vezér‎, canto 1, stanza 46, lines 5-8:

     És mikor vége lett a jókivánságnak, / A muzsikusok rá hangos tust huzának, / A sok összeveszett hang forgott a légben, / Mint a por a forgószélnek örvényében.

     (please add an English translation of this quotation)

   • 1869, Mór Jókai, A kőszívű ember fiai‎, part 1, chapter 1:

     A háttérbe állított egyiptomi zenekar vezetőjének nyirettyűje a levegőbe volt emelve, hogy amint a tósztnak vége szakad, friss lelkesüléssel rándítsa rá a pohárzaj-elnémító tust, […]

     (please add an English translation of this quotation)

   • 1892, Mór Jókai, chapter 15, in Rákóczy fia‎:

     De még fényesebb volt a pékek parádéja […] Császári lovasság kísérte őket elöl-hátul, közben céhzászlókat emelve, s a hírhedett pékbillikomot ürítgetve, járultak a daliás péklegények nagy muzsikaszóval, s minden pékbolt előtt riadó tust húzattak, égre emelt kardokkal esküdve, hogy míg a nap az égen jár, nem lesz a világon párja a bécsi császárzsemlyének és perecnek!

     (please add an English translation of this quotation)

2. (obsolete) drinking to someone's health

   Tust ittak az egészségére. — They drank to his health.

Same as above.

From German Dusche (“shower”), from French douche (“shower”).^[1] First attested in 1900.^[1]

tus (plural tusok)

1. shower

Same as above.

• tusfürdő
• tusol

From the dialectal tusa (“large end of a stick”), of unknown origin.^[1][2] First attested in 1838.^[1]

tus (plural tusok)

1. butt (of a rifle)
2. (dialectal) large end of a stick

Same as above.

• (butt): agy, puskaagy, puskatus

• puskatus

From French touche (“touch”), from toucher (“to touch”).^[1] First attested in 1878.^[1]

tus (plural tusok)

1. (fencing) touch
2. (wrestling) fall, pinfall (instance of being pinned to the mat)

Same as above.

• tussol

• (India ink): tus in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• (flourish in music): tus in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• (shower): tus in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• (rifle butt): tus in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• (touch in fencing): tus in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.

• (Classical Latin) IPA^(key):
• (modern Italianate Ecclesiastical) IPA^(key):

tūs n (genitive tūris); third declension

1. Alternative spelling of thūs

Third-declension noun (neuter, imparisyllabic non-i-stem).

tus

1. (Early Middle English, before dentals) Alternative form of þus

(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)

tus m (plural tuss)

1. (Jersey) tuft

• toupet
• tun

• täis (Mooring)
• Ter (Sylt)

From Old Frisian tōth, from Proto-Germanic *tanþs. Föhr-Amrum dialect has retained the umlaut alternation, while Mooring and Sylt have generalized the plural vowel.

tus m (plural tes)

1. (Föhr-Amrum) tooth

From Sanskrit युष्मद् (yuṣmad, “pron. 2 pl”).

• IPA^(key): /tus/

tus (personal, Perso-Arabic spelling تُس)

1. you (2pl nom)

• Henrik Liljegren, Naseem Haider (2011) “tus”, in Palula Vocabulary (FLI Language and Culture Series; 7)‎, Islamabad, Pakistan: Forum for Language Initiatives, →ISBN
• Turner, Ralph Lilley (1969–1985) “tus”, in A Comparative Dictionary of the Indo-Aryan Languages, London: Oxford University Press

tus

1. to show

• IPA^(key): /tus/

• Audio (Colombia):

  (file)

• Rhymes: -us
• Syllabification: tus

tus pl

1. plural of tu

• tug

From Proto-Hmong *dɛŋᴮ (“classifier for horses”), probably borrowed from Chinese 頭 / 头 (“head; classifier for animals, cylindrical stub-like objects, etc.”).^[1]

• IPA^(key): /tu˩/

tus

1. classifier for long objects (such as rods or sticks) and animals or beings

• Heimbach, Ernest E. (1979) White Hmong — English Dictionary‎, SEAP Publications, →ISBN.

tus

1. zero