category theory

category theory (tsz. category theories)

1. (informatika) A kategóriaelmélet (angolul category theory) a modern matematika egyik legabsztraktabb és legáltalánosabb ága. Az 1940-es években született, főként Samuel Eilenberg és Saunders Mac Lane munkája nyomán. Eredetileg algebrai topológiai problémák kezelésére hozták létre, de mára a matematika szinte minden területében alapvető nyelvvé vált, különösen a struktúrák, függvények és relációk egységes leírásában.

A matematika sok ágában gyakran nemcsak az objektumok fontosak (pl. csoportok, halmazok, vektorterek), hanem az ezek közötti leképezések (pl. függvények, homomorfizmusok) is.

A kategóriaelmélet célja: 👉 olyan keretet adni, amely egyszerre írja le objektumok és köztük lévő morfizmusok (leképezések) viselkedését.

Egy kategória ${\textstyle {\mathcal {C}}}$ a következőkből áll:

• Egy objektumok halmaza (vagy osztálya): ${\textstyle {\text{Obj}}({\mathcal {C}})}$.
• Minden két objektum ${\textstyle A}$, ${\textstyle B}$ között egy morfizmusok halmaza ${\textstyle {\text{Hom}}(A,B)}$.
  • Egy morfizmust jelölünk pl. ${\textstyle f:A\to B}$.

1. Kompozíció:
   • Ha ${\textstyle f:A\to B}$ és ${\textstyle g:B\to C}$, akkor van egy ${\textstyle g\circ f:A\to C}$.
2. Identitásmorfizmus:
   • Minden objektumhoz létezik identitásmorfizmus ${\textstyle {\text{id}}_{A}:A\to A}$, ami „nem változtat semmit”.
3. Asszociativitás:
   • ${\textstyle h\circ (g\circ f)=(h\circ g)\circ f}$.
4. Identitás tulajdonság:
   • ${\textstyle f\circ {\text{id}}_{A}=f}$, ${\textstyle {\text{id}}_{B}\circ f=f}$.

• Objektumok: Halmazok.
• Morfizmusok: Függvények.
• Kompozíció: Függvénykompozíció.
• Identitás: Identitásfüggvény.

• Objektumok: Csoportok.
• Morfizmusok: Csoporthomomorfizmusok.

• Objektumok: Topológiai terek.
• Morfizmusok: Folytonos leképezések.

• Egy monoid is felfogható egy egyobjektumos kategóriaként, ahol a morfizmusok a monoid elemei.

Egy funktor ${\textstyle F:{\mathcal {C}}\to {\mathcal {D}}}$:

• Minden objektumot ${\textstyle A\in {\mathcal {C}}}$ hozzárendel egy objektumhoz ${\textstyle F(A)\in {\mathcal {D}}}$.

• Minden morfizmust ${\textstyle f:A\to B}$ hozzárendel egy morfizmushoz ${\textstyle F(f):F(A)\to F(B)}$.

• Tiszteli a kompozíciót és identitást:

  $${\displaystyle F(g\circ f)=F(g)\circ F(f),\quad F({\text{id}}_{A})={\text{id}}_{F(A)}}$$

• Két funktor ${\textstyle F,G:{\mathcal {C}}\to {\mathcal {D}}}$ között naturális transzformáció ${\textstyle \eta :F\Rightarrow G}$ ad meg „morfizmusokat az objektumok között”, amelyek kompatibilisek a morfizmusokkal.

  Diagram formájában „kommutálniuk” kell:

  $${\displaystyle G(f)\circ \eta _{A}=\eta _{B}\circ F(f)}$$

A kategóriaelmélet egyik legerősebb eszköze az univerzális tulajdonság fogalma.

• Szorzat (produktum): két objektum „legjobb közös leképezése”.
• Koproductum (összeg): két objektum „legjobb közös befoglalása”.
• Limitek és kolimitek: általánosítják ezeket a fogalmakat.

• Olyan objektum, amelybe/ből bármely más objektum egyértelműen leképezhető.

Minden kategóriaelméleti fogalomnak van duálisa:

• Ha a morfizmusok irányát megfordítjuk (${\textstyle A\to B}$ helyett ${\textstyle B\to A}$), a fogalmak duálissá válnak.

Pl. produktum ↔ koproduktum, limit ↔ kolimit.

• Egy objektumú kategória, ahol a morfizmusok megfelelnek a monoid elemeinek.

• Egy rendezett halmaz is kategória: minden ${\textstyle x\leq y}$ reláció egy morfizmus ${\textstyle x\to y}$.

• Lehetővé teszi, hogy különböző matematikai területeken megjelenő azonos struktúrákat felismerjük és egységesen leírjuk.

• Absztrakt szinten lehet fogalmakat definiálni (pl. „limit” fogalma nemcsak halmazokban, hanem topológiában, algebrai struktúrákban is értelmezhető).

• Kategóriaelméleti módszerekkel sok bizonyítás egyszerűbb, diagramatikus módon fogalmazható meg.

• Homológiaelmélet (algebrai topológia).
• Típuselmélet és programozási nyelvek elmélete.
• Logika (toposzelmélet).
• Adatbáziselmélet.
• Fizika (pl. kvantumtérelmélet).

A modern irányzatokban vizsgálják a:

• 2-kategóriákat: ahol a morfizmusok között is vannak morfizmusok.
• ∞-kategóriákat: végtelen szintű morfizmusok.

A kategóriaelmélet erőssége:

• Nem konkrét számokkal vagy struktúrákkal dolgozik, hanem a szerkezetek közötti relációk elemzésére koncentrál.
• Olyan „meta-matematikai” nyelv, amely szinte minden matematikaágat képes egységesen leírni.

Mac Lane híres mondása: “Kategóriaelmélet azt mondja meg, hogy hogyan gondolkozzunk a dolgokról.”

• category theory - Szótár.net (en-hu)
• category theory - Sztaki (en-hu)
• category theory - Merriam–Webster
• category theory - Cambridge
• category theory - WordNet
• category theory - Яндекс (en-ru)
• category theory - Google (en-hu)
• category theory - Wikidata
• category theory - Wikipédia (angol)