miért

Hello, you have come here looking for the meaning of the word miért. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word miért, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say miért in singular and plural. Everything you need to know about the word miért you have here. The definition of the word miért will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofmiért, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: miert

Hungarian

Pronominal adverbs from case suffixes (cf. postpositions)
ed suffix who? what? this that he/she
(it)*
case v. pr. c.
nom. ki mi ez az ő* / -∅
az / -∅
acc. -t / -ot /
-at / -et / -öt
kit mit ezt azt őt* / -∅
azt / -∅
c1
c2
dat. -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- c
ins. -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel
azzal/
avval
vele c
c-f. -ért kiért miért ezért azért érte c
tra. -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá c
ter. -ig meddig eddig addig c
e-f. -ként (kiként) (miként) ekként akként c
e-m. -ul / -ül c
ine. -ban / -ben kiben miben ebben abban benne c
sup. -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) c
ade. -nál / -nél kinél minél ennél annál nála c
ill. -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- c
sub. -ra / -re kire mire erre arra rá- c
all. -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- c
el. -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle c
del. -ról / -ről kiről miről erről arról róla c
abl. -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be
construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. All »

Alternative forms

Etymology

mi (what) +‎ -ért (for, causal-final case ending)

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: mi‧ért
  • Rhymes: -eːrt

Pronoun

miért

  1. causal-final singular of mi
    Elmentek tejért. – Miért mentek? – Tejért.
    “They went for milk.” “For what did they go?” “For milk.”

ed  Table of Correlatives (cf. H. demonstrative adverbs)
question this that same every-/all no- relative some any else
e/i- a/o- ugyan mind(en)- se(m/n)- a- + qu. vala  akár
bár
más
who ki ő u mindenki senki aki v a b m
what mi ez az u u minden semmi ami /
amely
v a b m
which melyik mindegyik
mind
semelyik
egyik sem
amelyik v a b m
how hogy(an)
miként
így úgy u u mindenhogy
mindenhogyan
sehogy(an)
semmiképpen
(a)mint
ahogy(an)
v
v
a b
a b
m/m
m/m
whatlike
what kind
milyen
miféle
ilyen
efféle
olyan
afféle
u u mindenféle semmilyen
semmiféle
amilyen v
v
a b
a b
m
m/m
where hol itt ott u u mindenhol
mindenütt
sehol ahol v a b m
m
from wh. honnan innen onnan u u mindenhonnan sehonnan ahonnan v a b m
to where hova
hová
ide oda u u mindenhova
mindenhová
sehova
sehová
ahova
ahová
v
v
a b
a b
m
m
from
which way
merről erről arról u u mindenfelől semerről amerről v a b m
which way merre
merrefelé
erre
errefelé
arra
arrafelé
u u mindenfelé semerre amerre v a b m
why miért ezért azért u u mindenért semmiért amiért v a b m
how many hány ennyi annyi u u mind
az összes
sehány ahány v a b
how much mennyi semennyi amennyi v a b
wh. extent mennyire ennyire annyira u u (teljesen) semennyire amennyire v a b
what size mekkora ekkora akkora u u (az egész) semekkora amekkora v a b
what time mikor ekkor akkor u u mindig soha/sose(m)
sohase(m)
amikor v a b m
how long
how far
meddig eddig addig u u (végig)* semeddig ameddig v a b
*: Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (whoever);
is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (no matter what).
né- (some) forms compounds with few words.

Adverb

miért

  1. why
    Synonyms: (formal) mi okból, (colloquial) minek, (“how come?”) hogyhogy
    Miért vagy itt?Why are you here?

Further reading

  • miért in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN